Időnként meghal bennünk valaki, és valaki más megszületik. Ami elmúlt, annak múlttá kell válnia, s ha nem akar, akkor tudatos munkával azzá kell tenni. Maga az idő nem teszi azzá - segíteni kell neki.
22 július 2009
Álmomban hol jártam?
Álmodtam, nem szoktam furcsa volt Ő is ott volt a szokásos romlott világunkban találkoztunk. Találkoztunk és néztem volna Őt de nem szabadott titkoltam hogy nézem, de a szemem sarkából lestem. Valahogy tudtam hogy álom mert félig az éberség és félig az álmomban jártam. Vagyis én irányítottam az álmomat. Akkor az nem állom hanem egy vágyálom, csapongó gondolat.
Közben érzetem a fal hideg selymességét amint a vállamhoz érintkezik és elringat visszadob a képzelet világába. Kaput találtam egy időre a valóság és vágyvilágok között?
Mégsem igazi állom. Ébren voltam tán vagy aludtam?
Központban akarok mindig lenni valahogy úgy, hogy sajnáljanak. Miért és miért minden áron bolond történetek gerjedtek agyamban.
Féltékennyé akartam tenni. Pedig bellül tudtam hogy nem lehet. Aki nem szeret azt nem tudod azzá tenni. De én beléerőszakoltam a féltékenységet.
-Igenis azt teszed amit én mondok.
Bábokat akarnék tán készíteni a világban akik mind az én szavamra cselekszenek, tesznek, gondolnak, éreznek?
Mily szörnyszültött vagyok én ?
Ki vagyok én?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
Életed utolsó másodpercében is erre a kérdésre fogod keresni a választ
Ki vagyok én?
De ezzel mindenki így van :))
Gondolod? Én úgy gondoltam a kiegyensúlyozott emberek tisztában vannak magukkal. Azért is kiegyensúlyozottak. Nem úgy van? Ha tisztában vagy ki vagy te, és mit akarsz, ha tisztában vagy magaddal, akkor már egész ember vagy, nem csak fél. Akkor élsz egész életet.
“Az vagyunk, amit gondolunk. Mindaz, ami vagyunk, a gondolatainkból táplálkozik. Gondolatainkból építjük fel a világunkat.” (Buddha)
Az ember folyamatosan változik. Mindig máshogy fogsz kínézni, s mindig másképp fogsz gondolkodni. Külső hatások formálnak, s a saját belső gondolataid.
"Gondolatainkból építjük fel a világunkat." - S mi formája a gondolatot? :)
:) Én? És az ördögi kör bezárul. KI AZ AKI BENNEM LAKKOZIK? Ki vagyok? Mi vagyok? Mi a lélek?
Mégis aki bebeszéli magának hogy Ő erős, és ilyen fortéllyal magabiztos és határozott jellemmé alakul. (ami persze a mai túléléshez kell)Ő tudja, tudhatja ki maga és ki a másik? Ő tudja ki ő és mire képes. Ő tisztában van vele. Különben nem lehetne magába biztos, és akkor elveszne.
Áh néha úgy érzem magam körül körözök.:) bocsánat érte.
Megjegyzés küldése