08 július 2009

Bizalom-Barátság - érdek



Mit jelent ez az egy szó, kinek mit.

Megfigyeltem, a felnőttek időnként összetévesztik a szép szavakat a nagy szavakkal. Fogalomzavarodottak. Pedig tudhatnák, mi a különbség. A nagy szavak hazudnak. A szép szavak, pedig egyszerűen csak igazak, és néha védtelenné tesznek. Ettől félnek. A néhától.

Vavyan Fable

Mert úgy gondolja, hogy ő jobban tudja mi jó neked, és olyanoknak mesél el dolgokat akiknek a fülébe nem ildomos hogy eljusson. Tudja, hogy nehéz a helyzeted tudja, hogy kemény az életed, és tudja, hogy akár egy szóval is még jobban elronthatja, megnehezíthet, és szétrombolhatja az életedet. Szó szerint mindent elveszíthetek, miért, mert ő úgy döntött a fiatal kis lényével, hogy ezt milyen jó is a nagyvilágba kirakni.Kérdezem mit tettem én ,kérdezem mi jár a fejében ilyenkor? Barát az ilyen ?

Mérhetetlen csalódás és fájdalom lakozik bennem, düh, érzéketlenségem a külvilág felé még jobban fokozódik. Nem bántok senkit, nem okozok senkinek sem fájdalmat azzal amit teszek, egyszerűen szeretném megtalálni magamat, az én módszeremmel. Ebben nem tud segíteni fizikailag senki sem , esetleg tanáccsal igen, de ilyen személy most nincs a környezetemben. Mert így kell lennie, így van megírva.

Az érdeklődés az érdek szóból ered, érdekel valaki, mert fontos neked, érdekem fűződik hozzá, hogy jobban értsem, ha értem, akkor jobban ismerem, ha jobban ismerem, akkor jobban szeretem, jobban becsülöm, képes vagyok adni neki.

1 megjegyzés:

Dániel írta...

Eddigi életem során rengeteg lehetőségem volt arra, hogy embereket ismerhessek meg, és ezáltal az életem is sok tekintetben vált szebbé, szinesebbé és gazdagabbá. Elég sok időnek kellett eltenie, mire eljutottam oda, hogy másképp tekintsek a világra és viszonyuljak embertársaimhoz. Az élet folyamatosan megteremtette ennek lehetőségét, és a különböző tapasztalatok, életszituációk által kialakult bennem egy kép. Számomra ezért az egész életem tanulásból, megtapasztalások sorozatából áll. Nem vagyunk tökéletesek, de törekedhetünk a jóra, és ezáltal életünket is képesek vagyunk teljesen átformálni, mert csak így vagyunk képesek létezni, kapcsolatban élni embertársainkkal. Fontos, hogy az ember elegendő időt szakítson magára, hogy képes legyen mindig, minden helyzetben helyesen mérlegelni. Késztetést érezzen a számadásra, hogy tisztában legyen saját magával, mert csak a helyes önismeretünk által válhatunk képes arra, hogy másoknak is segítséggel szolgáljunk. Érdekes kifejezés ez részemről, sokakat ez lehet, hogy meg is borzong, vagy egyenesen ellenszenvet vált ki, mert úgy gondolják, hogy minden ember bizonyos fajta érdekből képes segíteni csak a másik embernek, mert mindenkinek van egy saját önzése. Az én hitvallásom és egyben az életről alkotott felfogásom röviden a szolgálatot, mint életcélt jelenti. Nem csak magamnak, magamért élek, hanem az emberekért. Ha segíteni akarok, akkor figyelembe kell venni azt, hogy nem csak én vagyok, nem csak az én igazam számít, és ezt nem szabad ráerőltetni másra.
Az emberi öncélúság ugyan eluralkodott az emberek felett, de lehetőségünk van másképp is élni.
Képessé kell válnunk a saját érdekeinken való felülemelkedésre, a mások iránti önmagunk odaalyándékozására, mert csak a feltételek nélkül, önzetlenül szerető ember képes a szeretetre, a másság elfogadására, a megbocsájtásra. Csak ennek fényében válhatunk képessé, hogy a másik embert megismerhessük, hogy a problémáin segíthessünk, vagy csak néhány tanácsot adjunk.
A megoldás alapja mindig csak az lehet, hogy megpróbáljam megérteni a másik embert, de közben félretegyem a saját önös érdekeimet, önzésemet. Mindig fontos volt számomra, hogy legyen egy nagyfokú elkötelezettség a másik ember meghallgatására.
Hogy mindent csak a szeretet testesítsen meg és ennek fényében segítsek a másik emberen. Majd képessé váljunk a megbocsájtásra. Fontos még a teljes fokú együttérzés a másik ember iránt, mert így minden más dolgot félretehetünk.
Itt soha sem az lehet a fő cél, hogy a saját magam igazát ráerőltessem az emberre, hogy én kerüljek ki győztesen, hanem hogy időt szakítsak a másik ember megértéséhez. Szavak és szavak között pedig valóban nagy különbség van. Csak az az ember képes igazán segíteni a másikon, aki őszinte szívvel, a szeretet megtestesítése révén, saját önmaga szavai által próbál a másik emberen segíteni. Az ember belső lényéből fakad az a fajta őszinte szeretet, amely által próbál segíteni a másik ember életén.
Az az ember, aki viszont innen-onnan ellopva nagy szavakat használ, igazából saját önmagát hazuttolja meg.