28 július 2009

Tündértánc 1.

Vannak könyvek melyeket akkor érezhetünk kiforrott egésznek, ha az előtte lévő történetet is ismerjük. Így azt ajánlom előbb az Álomhajsza könyvet olvassuk mert ez a folytatás.
Valamikor olvastam és megragad. Most ott tartok hogy ezt is olvastam már de megint elvarázsolt és igen valahogy a valóságra emlékeztet. Mi is menekülünk a valós élettől , ki ki a maga módján.
Nem írnám le miről szól. Hátlapján , interneten töménytelen tudástárat forgathatsz róla. Csak egy részlet ami megfogott és beleivódni kívánkozik szervezetembe.

-Honnan szedte a pasit?- kérdezte Kristen a rendezőtől.
Player felocsúdott a dilemmájából.
-Danont? Hát láttam egy filmjét a tévében. Az a film sikítoztatóan unalmas volt. Ő meg ott kínszenvedett az ötlettelenség, történettelenség, a lilálló semmitmondás középpontjában, és lesírt róla, hogy fel akarja emelni a művet, mert elhiszi, hogy ez a színészet.
-Mark, te nem is vagy olyan kótyagos, amilyennek mutatkozol- Kapta fel a fejét Crol. - De hát nem az a művésze, ha semmiből valamit csinálsz?
- Egy legfeljebb Midász király képes a szarból aranyat varázsolni. Kettő: a nulla gyökvonás és hatványozás után is csak nulla marad, ez a természete. TE nyugodtan érd be valami meglévővel. Mindenben van történet, még egy porszem is lehet varázslatosan regényes. Ezt vetesd észre, táttasd meg másokkal. Ezt emeld föl. Ha elbírod. Szóval te ott kínlódtál, én pedig nem tudtam levenni rólad a szememet, mert láttam, milyen színes az aurád.
Vavyan Fable

Nincsenek megjegyzések: