17 július 2009

Hévíz a négy évszak városa



Madártávlatból mint óriási esőcsepp tűnik fel a Hévízi-tó a Balaton nyugati szegélyén, az egykor Kis-Balatontól a Vindornyai-lápig összefüggő lápmező közepén. Ennek a világszerte méltán híressé vált természeti képződménynek nemcsak kialakulása rendkívül érdekes, hanem az a folyamat is, amelynek során az áthatolhatatlan lápos ingovány fürdőhellyé alakult.

A Hévízi tó mint geológiai ritkaság.
Ellentétben a világ többi melegvizes tavával, melyek általában vulkanikus eredetű agyag- vagy sziklatalajban nyugszanak, a hévízi tőzegmedrű forrástó.
Fokozottan védett a forrásbarlang és a tó.

A tó élővilága:
A tó élővilága a víz hőmérsékletéből és sajátos összetételéből adódóan egyedi. A víz és iszap mikroorganizmusai nagyban hozzájárulnak a tó gyógyító erejéhez. A kénbaktériumok ként vonnak ki a vízből, más baktériumtörzsek pedig a tőzeg lebontásában és a gyógyiszap kialakításában játszanak fontos szerepet. A világon egyedül itt fordul elő a "Micromonospora heviziensis" mely erőteljes fehérje- és cellulózbontó. Az élővilág változatosságát jelzi, hogy néhány növényfaj csak itt lelhető fel Magyarországon, sőt Európában.
A tó legszebb növénye a tündérrózsa: Indiai vörös tündérrózsa, Fehér tündérrózsa.
Sok halféle is megtalálható a tóban.
Mégis valahogy a kisvöcsög nyerte el a legjobban a tetszésemet.
Hát nem édes?
Jól úszik és bukik,jó búvár. Veszély elől alábukással igyekszik menekülni, vagy a vízi növények közé úszik.


Nincsenek megjegyzések: