Időnként meghal bennünk valaki, és valaki más megszületik. Ami elmúlt, annak múlttá kell válnia, s ha nem akar, akkor tudatos munkával azzá kell tenni. Maga az idő nem teszi azzá - segíteni kell neki.
28 szeptember 2009
Kapcsolatok à la Carte - folytatás
Szóval eszembe jutott hogy a Judit és a zenemanók.
Most már olyan szinten felhasználtam a türelem tartalékomat hogy szinte sőt egyáltalán nem vagyok türelmes. Elfáradtam, elhatárzoztuk hogy Vasárnap 1 nap a miénk, délelőtt főztünk, minden jól sikerült el sem hiszem , talán ez az idegállapot kell nekem a szuper főzéshez , máshoz viszont nem. Hete allig eszek, nagy nehezen nyomkodok valamit le de most ettem rendesen. Szóval elhatároztuk hogy ez egy olyan nap lesz amin nem említjük a problémáinkat és semmit ami konfliktust okoz. Már idejét sem tudom mikor volt olyan napunk, napom hogy végre fel tudjak töltődni. Olyan igazai, subi dubis , gula - gula, dam - dadam nap , pihenés , relax. Mondanom sem kell nem sikerült túl sok a feszültség bennem és nem tudtam megfelelni , sőt nagyon nem is volt lehetőség rá , több pihenő kelett volna, és a 3-4 nagyobb veszekedést elkerülhettük volna.
Hétfő reggel. Felkészülve , idultunk az iskolába, szokásosan ahogy megbeszéltem az osztályfőnőkkel megjelentem és fel is kísérhettem Életet( megjegyzem más anyukák is voltak ott, mit sem törödve az előírásokkal) érdekes. Mindegy.
Próbáltam beszélgetésbe elegyedni a tanárnővel, ő pedig gyorsan kiterelni az osztályból:
- Most egy másik anyukával kell beszélnem akivel már régen nem sikerült , igy ma nem érek rá. - jött a válasz. - " hát jó akkor ok , én ezt megértem"- És mégis azt beszéltük meg hogy akkor megbeszéljük hogy mi is volt Pénteken a gyermekkel. - Áh rég volt , már nem is emlékszem. - jött az ismételt elterelő válasz.
Majd egy hívás , a Családsegítőből, mivel ott meghagytam a pszihológusnőnek a számomat, aki az iskolánkban szokott Szerdánként a gyermekekel foglalkozni de múlt héten " beteg volt állítólag" nekem ma azt mondta csak pár napot nem volt. -Furcsa. Igy kötöttem ki még a múlt héten a Nevelési Tanácsadóba.
Na mindenesetre a Pszihológus nő ma felhívott és ahelyett hogy valami értelmeset mondott és megkérdezte volna az elején mi a gond, nagyban helyeselte hogy ezek a problémákkal a Nevelési tanácsadóhoz fordultam.
Miközben nem is tudta milyen porblémákról van szó. Nagy álltalánossággal beszélt a tanullási nehézségekről , stb. míg én a 30 adik mondatnál leállítottam és tájékoztattam hogy nálunk nem erről van szó. Majd lassan mint a faggatóbizotság előtt majdnem megerőszakolva éreztem magam a kérdéseitől, segítséget nem kihalva a szavaiból, sőt tiszteletlen elhárító viselkedést. Nem törödtem vele. Mindaddig mig végre ki nem derült kik is vagyunk akkor jött az ide oda vagdalózás. Hogy: - Kérem má nem tessék a múlt hetet elővenni hiszen csak 3 napot nem volta, és: -Kérem má én már tavaly is megmondtam, hogy kell valamilyen kezelés neki, mert voltam benn az órán és láttam , de az édesapa elutasította több ször is.
-Én viszont tavaly év vége felé jeleztem hogy szeretném igénybe venni . - mondtam - Akkor elutasítottak azzal a magyarázattal hogy nem férünk be már az időbe.
Erre persze megint félre beszélés. És értelmetlen magyarázatok arről hogy akkor mit is teszünk.
Hát elmondtam hogy én kivárom míg átküldik a papírokat, mi mást tehetnék , és hogy azért hagytam a telefonszámomat hátra a hölgynél hogy tudjunk beszélni mivel adott napon nem volt az iskolába és nem tudtunk beszélgetni.
- Persze erre is sok rosszindulat volt a válasz hogy ne jöjjek már megint a mult héttel. és hogy akkor mi igazából nem is férünk be , mert meg van az iskolai rendje ennek hogy hogyan is jönnek a gyermekek kezelésre( vagy minek is nevezzelekre)
- Persze mondtam is a hölgynek is hogy sajnos nem kaptam felmérésről semmi tájékoztatást amit tavaly végzett , vagy tapasztalt a gyermekem , igy tudnék valamit tenni én is. - felháborodás és támadás volt ismét a válasz. vagy már nem tudom de én igy értelmeztem , habár igazából 3 napja elég ki vagyok. Hát nem is mivel nem volt.
Nekem mindha, úgy rémlene, hogy valami felmérésről beszélt volna az osztályfőnők, aminek lennie kellett volna. - na majd letagadják ,és kész.
- Forduljak az iskola igazgatójához . - mondta még a hölgy.
Elgondolkoztam most akkor ő segíteni szeretne vagy ???
Mert nem úgy érzékeltem.
Nem támadást és magyarázkodást vártam.
Segítség nekem nem ezt jelenti.
De legalább hívott és vissza tudtam hívni. - 1 pozitívum.
És őszintén nem szívesen adom igy a gyermeket az ő kezébe. - már bocsánat.
Egyenlőre ennyi forrott ki mai nap belőlem.
A szilárd erkölcs alapja a józan belátás lehet, ami senkinek sem elérhetetlen. A nemesség nem öröklődésen múlik eszerint, hanem a jellem változásán, tökéletesedésén. Ahogy ő maga megfogalmazta: „Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” (Kung mester- Konfuciusz)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
szegénykém :(
Én voltam nevelésitanácsadónál. De csak azért, mert egyben a pszichológus is és pszichólusként kerestem fel.
Hihetetlen milyen erős vagy még mindig.. Kitartás anyamacska! :$
Harcolok, mert szeretem, harcolok mert nem hagyom magamat , Őt , és ha fene - fenét eszik is vagy a kacsalábon forgó vár összedől az üvegheggyel együtt akkor sem fogom feladni.
És harcolni fogok azért hogy egy intelligens gyermek életét ne tudják tönkretenni és semmi tiporni önbizalmát, kihasználva a hatalmukat.
Megjegyzés küldése