25 szeptember 2009

Kapcsolatok à la Carte


Igen való igaz , tudni kell hogy Élet mint már mondtam intelligens gyermek, Szorgalmasan olvas, folyékonyan ami azt jelenti úgy mint egy felnőtt, lepipálja a egész iskolát. És most nem dicsekvés csak megpróbálom még egyszer magamnak is a részleteket kielemezgetni. Ez is úgy kezdő hogy még nagyon emlékszem irtóra érdekelte az A betű , és hát aztán belelendült és a boltban kin lévő, az utcákon kirakott plakátok hirdetményei is nagyon érdekelték. Sokat segített Halász Judit CD, kazetta formában, A tanuljunk játszva egy két kiadványa, Rajzfilm slágerek CD, Forrai Katalin - Ének a Bölcsődében kiadványai majd az óvodai kiadványai, és még volt 1 amit kazettán szereztük meg és sajnálatomra azóta sem találom se otthon se az interneten.
Énekelgettünk olvasgattunk, számolgattunk, és ez a könyv mely nagyon jó mindenkinek csak ajánlani tudom, én már ajándékoztam is és nagyon örültek neki.

Szóval szépen fejlődtünk, okosodtunk, olvastunk, hancúroztunk ahogy kell a saját tempónkban.
Matematika is mindezért nagyon jól megy. Tanulási szempontból semmi gond.
A hozzáállás, a figyelem elterelődése.
És miután a tavalyi tanárnőket lecserélték, 1 szülési szabadságra, másikat valahogy eltávolították mert ő nem bírta az egész évet egyedül a gyermekekkel egy pályakezdő valamilyen szempontból jobbnak tűnt nekik, szép sunyiba szülőket nem is tájékoztatva lecserélődött a tanári karuk.

Tavaly körül belül 7-9 nagyon rossz és nevelhetetlen gyermek volt az osztályban egy 80-90 kg os gyermek és sok kisebbségi. Nagy gondok voltak, ezek a rossz gyermekek húzták, vonzották a bajt. Na és Élet nem az a fajta aki ne lenne benne egy kis buliban. Hát fiúka. Az iskola szépen csendben az első évben megszabadult a nagy többség rosszaktól amire azért tényleg szükség is volt. És várták a javulást nyár alatt egyik percről a másikra.
A heti lerohanásommal késleltettem ugyan a baj kiütközését, de a megaláztatást amit az osztályfőnök Élettel művelt nem tartom jónak, hiszen pont ezt olvastam hogy ez még jobban nem tesz jót az ÉN képének, de nem szóltam, lehet hogy majd belátom nem jól tettem.
Minden esetre sok mindenről esett szó a tanárnővel ellentétben én nem is felejtettem ezt el. Ugyanis udvariasan érdeklődve felajánlottam hogy amellett hogy minden reggel feljövök az osztályba( ami házirend szerint tilos, persze volt más is fent:) ) szívesen részt vennék reggelenként az órákon is. Nem kaptam rá választ. Így másnap míg nem az osztályfőnők volt reggel az fiatal pályakezdő tanárnőtől megkérdeztem és beültem az órára( mint utóbb kiderült Igazgatói engedély kell hozzá, pláne egy kezdőnél).

Amit ott láttam olyant szerintem senki sem látott még, de még az óvodában is nagyobb rend volt.
És mielőtt belekezdenék hangsúlyozom , nem érdekem az iskolát szidni, oda akarom járatni a gyermeket, és ha nagyon berágnak akkor ennek nem sok esélye lesz. Tehát mit tegyek ?
Mivel katolikus iskoláról van szó reggel imádsággal kezdődik az óra a hangosbemondón keresztül, ezt már többször láttam elsőben.
Csakhogy az első padban lévő gyermek mindent csinált csak nem imádkozott, ült, rajzolt, futkosott , óra közben felugrott a padba, bekiabált. A többi gyermek követve ezt a hagyományt, 0,5 l es üdítős üveggel hadonászott , csapkodta a padot, kúszott, mászott, fetrengett, ordított, bekiabált jelentkezés nélkül, és még sok minden. Matematikát tanulni nem lehetett, aki akart volna az sem tudott volna kb. 3 lány volt aki ült a helyén és hallgattatott, ezek bírták és nézték a fejleményeket. ( mit gondolhattak ők erről ez motoszkál a fejemben) a többi kislány tartva a hagyományt részt vett a buliban.

Na már most csodálkoznak akkor ha egy örökmozgó gyermek nem bír a helyén ülni és ő is követi a példát, rossz példát. Szent legyen a talpán ha igen.

E mellé hozzájárul hogy én inkább matekból voltam jó meg Magyarból, így már a múltkor is feltűnt hogy a kezdőnek a tapasztalat hiány miatt igen nehéz a helyzete és nem kellett volna mindig egyedül hagyni a tanárnőt, mert Élet már jött úgy haza hogy a tanárnő így magyarázta el ,meg hogy senki sem értette. Na óra vége táján biz előhozta a szokásos feladatot amin én mindig megdöbbenek, mert már elsőben is volt szorgalmi feladatként , és még mindig nagyon kevésnek megy. Én is többször magyaráztam , míg most már azt mondhatom hogy valahogy érti.
2 osztályos anyag?
15-9 < valamennyi -2<10+2


Ma reggel az osztályfőnők majdhogynem lehordott hogy be mertem menni az órára, és hogy mit képzelek, és hogy hát vannak gyermekek akik azért hallgatnak annak ellenére hogy örökmozgók a tanárnénire de az én Életem nem. Nem és nem fog rajta a szép szó.
Már nagyon elszégyelltem magamat, de hát álljon meg a menet, nehogy már most feladjam a harcot, nem fog rajtam a megfélemlítés, és nem hagyom ennyiben.
Közben persze kiharcoltam a Családsegítőknél egy telefonszámot , és leadtam az osztályfőnőknek hogy ide és ide a Nevelési tanácsadóba küldjék személy szerint ennek az iskolai szakvéleményt a gyermekről hogy ki lehessen vizsgálni.

Nem fogom hagyni magam megfélemlíteni , és elhatároztam hogy az igazgatóhoz megyek ez ügyben hogy beülhessek az órára. Vagy mit tegyek??
A papírok elküldése az osztályfőnők szerint persze eltartanak egy darabig, na meg ott is ülnek rajta pár napot , de nekem most azonnal kell valamit tennem. persze amellett hogy otthon sok beszélünk Élettel a problémáról , de őszintén nem látom a változást rajta. Persze megígéri , meg minden, de hát az édesanyja vagyok , tudom mi nála az elhatározás és ez nem annak látszik.

Szóval persze berobogtam a könyvtárba hogy bővítsem otthon a tudásom. De sajnos csalódottan jöttem ki onnan. Az interneten lelt szakanyagok főbb része ebben a kisvárosi könyvtárban nincs meg, talán a nagy metropólban ingen főleg a külföldi szakkönyvek . Amit meg találtam , persze mindig belelapozok előtte mielőtt hazaviszek valamit, nagy hablaty.
Az egyik gyógyszeres kezelést javasolt amit alapba elvetettem.
A másik teljesen szélsőséges eseteket , és diagnózisokat írt le ami annyira elüt tőlünk hiszen nincs baj a tanulással, olvasással, számolással. Pont tegnap hozott haza egy 5 öst Matekdolgozatból.


Irány az iskola! - Harcra fel!
(folyt. köv. majd ha lesz időm)

Nincsenek megjegyzések: