04 augusztus 2009

Furcsa társ a magány


"Ha az ember magányra vágyik, akkor nem az egyedüllét, hanem csak a megfelelő ember közelsége kell neki."

Az emberi lény ugyanis el tud viselni egy hét szomjazást, két hét éhezést, és akár évekig elviseli, ha nincs fedél a feje fölött, de a magányt nem viseli el. Minden kín és szenvedés közül a magány a legrosszabb." Coelho


Ameddig nem adsz helyet a lelkedben valakinek, aki éppolyan fontos neked, mint saját magad, addig mindig magányos maradsz.
Richard Bach

3 megjegyzés:

Lacel írta...

Én annak idején ez akart megőlni kétszer..

Van ilyen sajnos.. :(

Én (csak én vagyok) írta...

Nem tudom ma olyan üresnek éreztem magam. Pedig történt egy s más is , tegnap még ihlet is volt. De mivel nem írtam le el is szált csak foszlányok maradtak mik nem akartam összeállni. Nem akarták megtalálni az összekötő láncszemet. Így úgy döntöttem nem is írok. Azt nesze :-)
Mégis ma ihlet sincs kimosta belőlem az éjszaka az eső.

Lacel írta...

VAn ilyen.. Sokszor addig nem bírtam aludni, amíg ki nem írtam magamból a dolgokat.

természetesen van oylan is, hogy fejben olyan szépen megfogalmaztam akkor, amikor eszembejutott, majd később már nem is hangzott olyan jól :)