Csak a szemednek higgy ne más szavának.

Istenem, a sors igazi szívás. Muszáj volt belerontania mindenki kertjébe és lepisilnie a rózsalugast.

A földi pokol rohadt dolgokra tudja kényszeríteni az embert.

Első lépés kétsége ébreszteni az emberben , hogy ne tudjuk megvédeni magunkat.
Második lépés betölteni a támadó űrt mással.
Harmadik lépés, szövetségeseket szerezni, majd dühöt és bizalmatlanságot ébreszteni a másik szemében.
Negyedik lépés megfosztani a másikat mindenétől és vihart kavarni.
Ötödik lépés új embert keríteni a helyre.

Gusztustalan taktika és ez dívik. Csak a szemednek higgy ne más szavának.

Kérni kell, ha valamit kapni akarunk.

" De inkább törjön össze a szívem, minthogy sose nyíljon ki, és tudom, hogy kérni kell, ha valamit kapni akarunk.

Lehet hogy egyszerűen csak ez maga az élet??Minden egyes ember számára a bolygón? Lehet, hogy ez maga nem is olyasmi , ahová valami sorscsapás után bekerült az ember, hanem egyenesen ebbe született bele, amikor kibújt az anyaméhből? Ha elkezdett verni a szíve, azzal automatikusan felkerült a listára, aztán a többi már csak szókincs kérdése volt: főnevek és igék, amelyek leírták az eseményeket, amelyek megrengették az életét, és kétségbeesésbe taszították, nem mindig hasonlítottak más emberek életére, a véletlenszerű kegyetlenségek, balesetek, rosszindulatú emberek és mocskos cselekedetek, valamint a szívszaggató veszteség minden egyes égető korbácsütésével és csörgő láncával azonban .... lényegében mindig ugyan az volt.
És ez elöl nem volt menekvés...
Az élet alapvető lényege, ahogy most hirtelen rádöbbenünk egyáltalán nem  romantikus, és három szóban össze lehet foglalni: A . Rossz. Megtörténik.
Mégis muszáj  folytatni.Muszáj  a barátaink, családtagjaink, életünk párját a lehető legnagyobb biztonságban tartani. És harcolni, még az után is, hogy legyőztek.

Annyira hiányzol, hogy az már fáj, és nem tudom, hogy találjak vissza hozzád, pedig itt állsz előttem. "J.R. Ward H. Sz.

Szeretnék

 Szeretnék mindennap így felébredni, a szemed tüzében  égni, és az illatodban fürödni.

 J.R. Ward- Megváltozott szerető

 

Fényt keresve...

Mindannyian keresünk valakit, azt a különleges személyt, aki majd megadja azt, ami hiányzik az életünkből. Valakit, aki képes társaságot nyújtani, vagy segítséget, vagy biztonságot, és néha, ha nagyon keressük, megtaláljuk azt, aki képes mindhármat nyújtani. Igen, mindannyian keresünk valakit, és ha nem találjuk, csak remélhetjük, hogy ő talál meg minket.

Született feleségek c. film

Szösszenetek levendulától.

"Egyetlen titkom van csak: szeretek élni!
Nem takargathatom tovább, mert elmúlik az élet."

 

"Jó dolgokat kell a testnek kínálni, hogy a léleknek legyen kedve benne lakni."

 Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.
/Wass Albert/

Nem értem az embereket,
- miért tartanak haragot?
Ha a szívem megkönnyebbül,
hát jobb kedvű maradok.
Ezért azután megbocsátok,
- meneküljön bú, harag!
Nem érdekel hátam mögött,
amit mások mondanak... (Aranyosi Ervin)

 

"Az otthon ott van, ahol megteremtem magamnak."

 

 

MIÉRT LÉPNEK FÉLRE A NŐK?

“Férfitársaim!
A nők hűtlenségének oka ti vagytok.
Ritkábban a tévelyegni vágyó nő maga.
De sokkal inkább ti.
Mert megszerezni az asszonyt van tudásotok.
Megtartani nincs.
Ahhoz már kevés az ész, a lélek, a tehetség.
Meg az akarat. Az hiányzik leginkább.
Mert azt hiszitek balga módon, ha már Isten megteremtette a nőt, és mellétek helyezte háztartásbelinek, ott is marad örökké.
Ne higgyétek, nem marad.
Mert azt gondoljátok, ha odacsaptok az asztalra – pénzt, öklöt, lehetőséget -, akkor a nő párás szemmel néz fel rátok, s hálálkodik, míg csak él.
Ne gondoljátok, nem néz.
És nem hálálkodik.
Mert biztosak vagytok mindabban, amit tesztek, ettől önelégültté lesztek, megcsaltok, de csalatkozni nem bírtok. A vége ennek nem kérdéses. Impulzusvadászat kezdődik, ráadásul intenzíven.
Mert a nők rosszul tűrik az elhanyagolást.
Rohadt kevés nekik a pénz, a jó- vagy a rosszmód, amiben élnek, a biztos családi háttér, a főzés, takarítás és mosás lehetősége, nem várják remegve az áttévézett estéket vagy a korán kelést a nyafogó gyerekkel. Végzik, teszik, csinálják, mert kell.
Más nincs.
Ezzel ellentétben minden porcikájuk vágyik a lélekre, a testre, a szellemre.
A szép szóra, a sikító szexre, a bor mellett átbeszélt éjszakára.
Érthető végül is tán.
Nincs más hátra, férfiak: adjátok meg a nőknek, amire vágynak.
Mert különben nézhettek ki a fejetekből bambán, mikor rájöttök, hogy bár az asszony otthon mosolyogva vacsorával titeket vár, a lopott óráiban már rég más ágyára és vágyára jár.
Rendületlen szeretettel.”

Franco Marco