Igen , igen. Nagyon nehéz volt, még most is nehéz és folyamatosan azon agyalok jól döntöttem e? Vagy megint egy vak vágányra tévedtem amiről előbb vagy utóbb kisiklik a vonat. Egyik szemem sír a másik pedig nevet. Egyrészről allig várom hogy elkezdődjön másik részről félek is. Akarom meg nem is.
Olyan hirtelen jött. Egyszer csak ott volt a kinit munka és még az nap fel is vettek. Nagyon szimpatikusak voltak és családiasak. Ami nekem nagyon fontos, nagyon. Hogy a munka alatt is jól érezem magam, hogy megy, hogy haladok, hogy mindenki teszi a dolgát. És végre azt csinálhatom amit akarok. Örültem és féltem is féltem a kiúttól, féltem a hiánytól, féltem a sok rossztól ami közbejöhet. És persze örültem , rajongtam és képzeletbe már el is költöttem azt a teménytelen pénzt amit még meg sem kerestem. De jól esett látni a kiutat, hogy valan amiért az ember dolgozik, tesz és van. És nem csak az itthoni nyomor hogy hó végére még gyógyszerre sincs pénz.
Azt persze az ember álljon több lábon tehát a meghirdetet kereskedelmi cég állására is aznap mentem . Gondoltam eljátszok egy kicsit valami kicsike pozicíóra jelentkezve, minden eshetőséget fenntartva meg hát ha megigértem akkor megyek. 2 nap mulva persze már vezetői csoport foglalkozásra hívtak vissza az előző 3 hét mulva jelentkezünk helyett. És hát mentem azért oda is hisz mindig tanulhat az ember.
Jól éreztem magam, majd egy gyors Psziho teszt. És uzgyi haza.
Este persze hívtak hogy hát az igazgatóval sem beszéltem mennyek vissza 6 ra. Akkor már hulla voltam, nagyon. Na megint egy kis izzaztás de hát már NO koncentráció igy ugy gondoltam hogy hát ok akkor ugy sincs más választás és hát ezért örülök is van okom nyugodtam kimenni is mert ide nem vettek fel.
Na reggel hívtak hogy hát elötte este nem értek el igy most fél óra mulva tali első megbeszélés és stb. stb. szerződés stb.
Sokat számít hogy milyen a vezetőség és ez azért jónak tűnik. Tehát ok. na de akkor mi lesz a kinti munkával. hogy legyen.
Meghatározza a további sosomat, sorsunkat.
folyt köv. ha megérett rá a sürgösségiről, a mandulaműtétről, a folyamatos férfi zaklatásokról, a külföldi álláslehetőségi zaklatásról és ez pont most mikor már nagy nehezen döntöttem.Grrrrr.
Ja és a sok kis piros csomagról amit nem a mikulás rakott a kocsi szélvédőjére.
ÁHhhhh.
TAra tam tam tam tam tam, szün szün.
Tara tam tam tam tam tam
La la la lala la ......hmhmhmhmhmh
HÁt igen és mindennek ellenére a karácsonyi dalok ringatják, pszihózák, nyugtatják a lelkem .
Azt hiszem tudatalatt mert különben felrobbannék.
7 megjegyzés:
Bizony az élet produkál ilyen helyzeteket. Halgass a szívedre és úgy dönts! Nekem ez mindíg bejött.
Elvira
Köszönöm a kommentedet! <3
Minden , amit a blogomban leírok az vagy a múlt béli, vagy a jelenlegi életem egy töredéke.
Minden megtörtént és így történt.
Üdv :)
Elvira
Szerintem jól döntöttél, és hogy egy kicsit önző is legyek, így legalább többet látlak és többet lehetünk együtt...
Hiányzol már nagyon.. de mindjárt itt a karácsony:) és talizunk.
szóval büszke vagyok rá, hogy szerintem is a helyes utat választottad...
Hiszen tudod, hogy semmi sem véletlen, és valóban jó döntés lehet :) amit a szíved mond, az az út a jó! Lehet, hogy nehezebb, és több benne a buktató, de jó, jobb, hidd el! Úgy ahogy Elvire is írta :)
Valahol el kellett kezdened, és ha valóban tetszik és szereted, akkor csinálni kell, mert akkor megtalálod benne a boldogságodat. Egy jó munkahely pedig aranyat ér.
köszönöm nektek. De vajon az a szív nem e akart éppen repülni , szállni szabadon a széllel. Ágról árga ugrálni a téllel? Az a szív ha betegnek is látszik godolatban valahogy szeretne itt és máshol is lenni. :) Szomorú de igaz.
Látom azért a kedved is megjött, mert belendültél a blogírásba:D
Csak így tovább!
Megjegyzés küldése